Mecsekaljai borvidék
Területe: 500 ha.
Klíma:
Szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk.
Csapadéka közepes, inkább vízben szegény.
Talaj:
Warfeni palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön
képződött nagyobb részben kevés meszet tartalmazó podzolos és agyagbemosódásos
barna erdőtalajok, rendzina.
Pécsi körzet:
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Cirfandli, Olaszrizling, Sauvignon, Cabernet sauvignon, Cabernet
franc, Merlot.
Kiegészítő fajták:
Furmint, Hárslevelű, Királyleányka, Pinot blanc, Rajnai rizling,
Rizlingszilváni, Tramini, Zenit, Zengő, Zöld veltelini, Pinot noir.
Ültetvényes fajták:
Ottonel muskotály, Bíbor kadarka, Blauburger, Kadarka, Kékfrankos,
Portugieser (Kékoportó), Zweigelt.
Versendi körzet:
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Olaszrizling, Rajnai rizling, Sauvignon.
Kiegészítő fajták:
Cirfandli, Cserszegi fűszeres, Hárslevelű, Juhfark, Ottonel muskotály, Királyleányka,
Rizlingszilváni, Tramini, Zenit, Zöld veltelini, Merlot, Kékfrankos,
Portugieser (Kékoportó).
Ültetvényes fajták:
Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csomorika, Kadarka, Zweigelt.
Szigetvári körzet:
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Olaszrizling, Rajnai rizling, Sauvignon, Merlot, Pinot noir.
Kiegészítő fajták:
Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Rizlingszilváni, Zenit, Zöld
veltelini, Cabernet sauvignon, Kékfrankos.
Ültetvényes fajták:
Ottonel muskotály, Karát, Blauburger, Kadarka, Portugieser (Kékoportó),
Zweigelt.
Történelem:
Kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől
eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia.
Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.
A honfoglaló törzsek - mint máshol - már tisztában voltak a szőlő értékével.
Az Árpádházi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy
kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a területet földművelésre
alkalmassá tegyék. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi
püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát
"mint egyetlen értékes tulajdonát".
1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez
valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel
erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és
eltartható legyen.
Valószínűleg erre az időre esik a Káptalannak az a törekvése, hogy
Mecsekalján a tokajihoz hasonló aszút készítsenek. Tokaji vesszőt, sőt még
tokaji földet is hozattak nem tudva, hogy a klíma nem alkalmas az aszúképződésre.
Valószínűleg ekkor került e borvidékre a Furmint fajta.
1780-ban Mária Terézia Pécset szabd királyi város rangjára emelte, így az
összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden 25-30 lakosra
jutott egy kocsma. Általában 3 éves bérletbe adták őket nyílt árverésen.
1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben
a karók, az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított
meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta
meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi
piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért
hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá
vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit.
A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította.
Korábban a Kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fűszeres
fehérborok a mértékadók. A borvidék különlegessége a Pécsi cirfandli.