Csongrádi borvidék

Területe: 1 848 ha.

Klíma:
Változatos, szélsőséges klímája a Kiskunsági borvidékéhez hasonló, de itt nagyobb a besugárzás éves mennyisége. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke.

Talaj:
Részben dunai eredetű meszes homok, részben mésztelen hordalék- és homoktalajok, helyenként lösz és lösszel kevert homok.

Csongrádi körzet:
Ajánlott fajták:
Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt.
Kiegészítő fajta:
Merlot.
Ültetvényes fajták:
Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű, Kövidinka, Zala gyöngye, Ezerjó, Hárslevelű, Jubileum 75., Kunleány, Mézes, Olaszrizling, Pozsonyi, Zöld szilváni, Bianca, Lakhegyi mézes, Portugieser (Kékoportó), Blauburger.

Kisteleki körzet:
Ajánlott fajták:
Bianca, Cserszegi fűszeres, Kövidinka, Kunleány, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Zala gyöngye, Cabernet franc, Kékfrankos, Zweigelt.
Kiegészítő fajta:
Bíbor kadarka.
Ültetvényes fajta:
Medina.

Pusztamérgesi körzet:
Ajánlott fajták:
Bianca; Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Kunleány, Kövidinka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Kékfrankos.
Kiegészítő fajták:
Kadarka, Zweigelt, Tramini, Zala gyöngye, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon.
Ültetvényes fajták:
Ezerfürtű, Rizlingszilváni, Izsáki, Jubileum 75., Zefír, Szürkebarát.

Mórahalmai körzet:
Ajánlott fajták:
Bianca, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Kunleány, Kövidinka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Cabernet franc, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt.
Kiegészítő fajták:
Portugieser (Kékoportó), Zöld veltelini.
Ültetvényes fajták:
Jubileum 75., Karát, Rizlingszilváni, Zala gyöngye, Zöld veltelini.

Történelem:
Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. Az első megbízható adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szőlői is szerepelnek a királyi adományok között.
A XV. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít.
A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is:
"A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll."
A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt volt a fej művelésmód. Ezt a téli fagy ellen úgy védték, hogy talajjal betakarták. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették.
XVIII. század első felében megindult a futóhomok a Duna-Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék.
A filoxéra a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott olyan jelentős kárt, mint más borvidékeken.
A legelterjedtebb fajták a Kadarka, Kövidinka és az Izsáki sárfehér voltak.